Az UVA-sugarak behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe. Serkentik a szabadgyökök képződését, és ezzel oxidatív stresszt idéznek elő, mely közvetett módon DNS-károsodáshoz vezethet (a szabadgyökök idővel megváltoztatják a sejtekben levő DNS-t). Az UVA-sugarakat leggyakrabban a fényöregedéssel (a bőr idő előtti, napfény okozta öregedésével) hozzák összefüggésbe, de ezek a sugarak kiválthatnak napallergiát is, például polimorf fénykiütéseket (PLE) idézhetnek elő. Az UVB-sugarak szintén okozhatnak allergiát, de kisebb mértékben.
Az UVB-sugarak biztosítják a bőrnek az energiát a D-vitamin előállításához, és serkentik a melanin termelődését is, mely napsütötte barna színt ad a bőrnek. Nem jutnak olyan mélyre, mint az UVA-sugarak, csak a bőr külső rétegébe hatolnak be, de közvetlen és azonnali károsodást, például napégést okoznak. A sejtekben levő DNS közvetlenül elnyeli az UVB-sugarakat, és ez bőrbetegségekhez, például aktinikus keratózishoz és bőrrákhoz vezethet.
Mindkét fajta UV-sugárzás előidézhet hiperpigmentációt és hozzájárulhat a májfoltok (más néven napfoltok) és melazmák megjelenéséhez.