A fényvédők négy különböző védelmi szintet képviselnek: alacsony (fényvédő faktor 6-10), közepes (15-25), magas (30-50) és nagyon magas (50+). Minél magasabb a fényvédő faktor, a bőr annál jobb védelmet kap, de figyelni kell a termékek gondos felvitelére (ne maradjon ki egyetlen bőrfelület sem), és a fényvédőt kétóránként bőséges mennyiségben újból alkalmazni kell.

Az érzékeny bőr védelme meggyengült, és a bőr kevésbé képes megkötni a nedvességet, mint amennyire ez szükséges volna, így kiszolgáltatottabbá válik a környezet irritációkeltő hatásaival szemben. Az egyik ilyen külső irritatív tényező a napsugárzás, melynek hatására a bőr még inkább kiszárad, kivörösödik és irritált lesz. Az érzékeny arcbőrre nagyon jó hatással van az olyan fényvédő, melyet kifejezetten arra fejlesztettek ki, hogy óvja, és emellett nyugtassa is a bőrt.

Az UVA-sugarak behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe. Serkentik a szabadgyökök képződését, és ezzel oxidatív stresszt idéznek elő, mely közvetett módon DNS-károsodáshoz vezethet (a szabadgyökök idővel megváltoztatják a sejtekben levő DNS-t). Az UVA-sugarakat leggyakrabban a fényöregedéssel (a bőr idő előtti, napfény okozta öregedésével) hozzák összefüggésbe, de ezek a sugarak kiválthatnak napallergiát is, például polimorf fénykiütéseket (PLE) idézhetnek elő. Az UVB-sugarak szintén okozhatnak allergiát, de kisebb mértékben.

Az UVB-sugarak biztosítják a bőrnek az energiát a D-vitamin előállításához, és serkentik a melanin termelődését is, mely napsütötte barna színt ad a bőrnek. Nem jutnak olyan mélyre, mint az UVA-sugarak, csak a bőr külső rétegébe hatolnak be, de közvetlen és azonnali károsodást, például napégést okoznak. A sejtekben levő DNS közvetlenül elnyeli az UVB-sugarakat, és ez bőrbetegségekhez, például aktinikus keratózishoz és bőrrákhoz vezethet.

Mindkét fajta UV-sugárzás előidézhet hiperpigmentációt és hozzájárulhat a májfoltok (más néven napfoltok) és melazmák megjelenéséhez.