Mi a napfény – És hogyan hat a bőrre?

A nap minden energiának a forrása és számos pozitív hatása van, a fotoszintetizáló élet fenntartásától az emberi szervezet számára a D-vitamin előállításának a támogatásáig. Azonban, mint a legtöbb biológiai folyamat esetében, létezik egy kényes egyensúly; a napsugárzás jó, de van egy határ amitől a túlzott napsugárzás káros is lehet, különösen a bőrnek.

A napfény különböző hullámhosszúságú sugarak spektrumából áll. A látható fény hullámhossza 400-700 nm, míg a nem-látható, ultraviola (UV) fénynek rövidebb a hullámhossza (200-400 nm), és a nem-látható infravörös fénynek hosszabb a hullámhossza (700-900 nm). A hosszabb hullámhosszúak - látható és infravörös fény - képesek behatolni mélyen a bőr alá, mégis kevésbé valószínű, hogy bőrkárosodást okoznának.

A napfény magas energiájú, rövid-hullámhosszú UV-sugár, ami érintkezik a bőrsejtekkel és erősen reaktív szabadgyököket generál.

Ezek a túlzott mennyiségű szabadgyökök (oxigén molekulák) a sejt károsodását okozhatják. Minél nagyobb a kár, amit okoznak, annál nagyobb az esélye ráncok, krónikus betegségek és más elváltozások kialakulásának, a bőrrákot is ideértve.

Az oxidatív stressz kialakulásának az oka a szabadgyökök túlzott termelődése, amit a szervezet nem tud antioxidánsokkal semlegesíteni. Mivel az UV-sugárzás rövid hullámhosszú, csak a szarurétegen, a felhámon és az irhán (a felső rétegek) keresztül tud hatolni, a bőraljáig (az alsó réteg) nem ér el, azonban így is képes számos problémát okozni ezekben a szövetekben. 

Tudjon meg többet a bőr felépítéséről! 

Az UV-sugárzásnak három formája van, ultraviola A (UVA), ultraviola B (UVB) és ultraviola C (UVC): 

• az UVB-sugárzás gondoskodik az energiáról, amire a bőrnek a D-vitamin előallításához van szüksége, de a napégésért és a közvetlen DNS károsodásért is felelős. 
• az UVA-sugárzás is hozzájárul a bőr károsodásához, különösen a korai bőröregedéshez.
• az UVC-sugárzást a Föld atmoszférája kiszűri, ezért nem éri el a bőrt.

Az UV-sugarak mértéke, amik elérik a bőrt, számos tényezőtől függ; úgymint a napszak, az évszak, valamint a magaslati és földrajzi elhelyezkedés. Erős UV-sugárzás idején, mint például délben vagy egy forró nyári napon, tanácsos megfelelő ruházatot és fényvédő terméket használni, amikor a szabadban tartózkodunk.

A napfény, különösen az UVA- és az UVB-sugarak, okozhatnak napégést, korai bőröregedést, szemkárosodást, legyengült immunrendszert, napallergiás és fototoxikus reakciókat és akár bőrrákot is. Orvosok és bőrgyógyászok mindinkább hangsúlyozzák a szoros összefüggést a bőrrák gyakorisága és a DNS károsodás mértéke között, miközben emlékeztetnek minket, hogy a bőrrák több mint 90 %-a a napsugárzás eredménye. Széleskörben ismert az a nézet, hogy a legjobb kezelés a megelőzés, jelen esetben a fényvédelem.
Tudjon meg többet a napsugárzás elleni védekezésről.

A bőrre ható napfény nagyrészét az UVA- és az UVB-sugarak jelentik. Az alábbi táblázat részletezi ennek a két fajta UV-sugárnak a tulajdonságait és bőrre kifejtett hatásait.

Az UVA- és az UVB-sugaraknak egyaránt vannak káros hatásai a bőrre, míg azonban az UVA-sugarak intenzitása állandónak mondható a nap folyamán, az UVB-sugarak intenzitása ingadozik. A fényvédő termékek fényvédő faktorát (FF) rangsoroló rendszer a termék által jelzett UVB védelem szintjén alapszik. Mindemellett az UVA védelemmel jelzett termékeknek egy minimális UVA védelmet is nyújtaniuk kell. Az UVA és az UVB védelem arányának 1:3-hoz kell lennie.

Fontos tehát, hogy ismerje az Ön környezetében napi szinten jelen lévő UV-sugárzás intenzitását és annak megfelelő UV-védelmet alkalmazzon.

Az Európai Kozmetikai Kereskedelmi Társaság (ECTA, korábban Colipa) UV-védelmi értékeket rendelt hozzá a fényvédő termékekhez. A nemzetközi szabványügyi sztenderd ISO 24444-2010 egy megbízható módszere annak, hogy besoroljuk a fényvédő termékek UV hatékonyságát, mely ez az Európai Bizottság ajánlásával is összeegyeztethető.

Az optimális fényvédelmet az egyén bőrének napérzékenysége (bőr pigmentáció) és a sugárzás intenzitása alapján kell megválasztani. 
A fényvédő faktor (FF) a bőr természetes védelmével megszorozva percekben fejezi ki a maximum napon tölthető időtartamot anélkül, hogy az UV okozta bőrkárosodást eredményezne.

A gyermekek bőre vékonyabb és igen érzékeny a napra. Ebben az esetben egy nagyon magas faktorszámú fényvédelem szükséges ahhoz, hogy megelőzzük az UV okozta bőrkárosodást.
Tudjon meg többet a gyermekek bőréről és a napsugárzásról.

Ha nem biztos abban, hogy melyik fényvédő faktor felel meg az Ön bőrtípusának vagy bőrállapotának, próbálja ki bőrtesztünket, vagy kérdezze bőrgyógyászát.

Köztudott, hogy a napfény javítja a kedélyállapotot és a közérzetet, habár a mögötte zajló pontos folyamat még nem teljesen tisztázott. Bizonyított tény, hogy a napfény hiánya D-vitamin hiányhoz és szezonális hangulatzavarhoz (SAD) vezethet.

Hangulatjavítás (szezonális hangulatzavar (SAD) megelőzése)
Tanulmányok igazolták, hogy az agyban termelt szerotonin aránya közvetlen kapcsolatban áll azzal, hogy az adott napon mennyi napfény érte a testet. A szerotonin szintje magasabb a derült napokon, mint a borult vagy felhős napokon. A szerotonin egy erős agyi vegyület, ami szabályozza a hangulatot és összefüggésben van a boldogság érzettel.

Ezért azok az emberek, akik mérsékelten kapnak csak napfényt, általában a téli hónapokban az északi féltekén, depresszió, koncentrációs nehézség, alacsony aktivitási szint vagy kimerültség és túlzott alvás tüneteit tapasztalhatják. Ezek a tünetek együttesen mint szezonális hangulatzavar vagy SAD ismertek. Az SAD pontos oka nem ismert, de azt tudjuk, hogy a napfény hiánya okozza. Feltételezhető, hogy talán a csökkent D-vitamin termelés okozza, de ezt bizonyítani még nem tudták.

D-vitamin 
A D-vitamin számos fontos folyamathoz szükséges a testünkben; egészségesen tartják többek közt a csontjainkat is és csökkentik a depresszió kockázatát.

Tudjon meg többet erről a fontos összetevőről, a D-vitaminról.

A túlzásba vitt napozásnak számos negatív következménye lehet. A következőkben egy rövid leírást talál a leggyakoribb következményekről - a napégéstől a bőrrákig.

A napégés a leggyakoribb formája a napkárosodásnak és többnyire az UVB-sugarak okozzák. A piros, érzékeny és felhólyagosodó bőr jellemzi. Ezek a tünetek lehet, hogy nem jelentkeznek azonnal és akár öt óra is eltelhet, mire megjelennek. A napégés megelőzhető fényvédő termék alkalmazásával és a napsugárzás minimalizálásával, amikor a legerősebbek az UV-sugarak (délelőtt 10 és délután 4 óra között). A napégés kezelésének középpontjában a bőr hűtése áll, hogy megszüntessük a fájdalmat és a gyulladást. Ide tartozik a hideg kendő alkalmazása az érintett területen és a 'napozás utáni' termékek használata, hogy hűtsük és megnyugtassuk a bőrt. 
Tudjon meg többet az Eucerin® Sun Napozás utáni termékről.

Komolyabb napégés esetén azonnal forduljon orvoshoz! Keressen fel egy orvost, ha bőre megégett a napon és gyengének, dehidratáltnak érzi magát vagy ha súlyos felhólyagosodást tapasztal bőrén. Akkor is forduljon orvoshoz, ha egy kisgyermek vagy csecsemő szenved napégést.

A polimorf fénydermatózis (PLE) a napallergiák leggyakoribb formája és a napallergiás betegek körülbelül 90 %-ánál diagnosztizálják. Gyakorisága Nyugat-Európában és az USA-ban 20-40 % között van. A napallergiákat az oxidatív stressz idézi elő, aminek oka az UVA- és kisebb mértékben az UVB-sugarak által előidézett szabadgyökök képződése.

Az acne aestivalis (Mallorca-akné) akkor jelenik meg, amikor az UV-sugárzás kombinálódik bizonyos, helyileg alkalmazott kozmetikumokban és fényvédő termékekben található összetevőkkel, úgymint az emulgálószerek, így okozva a faggyús szőrtüsző irritációját és gyulladását. Az acne aestivalis a népesség körülbelül 1-2 %-át érinti, a fiatal és középkorú (25-40 évesek) nőket érinti a legjobban. A tünetei nagyon hasonlóak a PLE-éhoz és gyakran nehéz különbséget tenni közöttük.

Fototoxikus és fotoallergiás (napallergiás) reakciók

akkor alakulnak ki, amikor egy gyógyszer, ami rendszerint nem okozna érzékenységet, UV-sugarak hatására irritatív folyamatokat indít be a szervezetben.

Fényérzékenységet okozhatnak szájon át szedett gyógyszerek vagy helyileg alkalmazott gyógyszerek és kozmetikumok is.

Néhány gyulladáscsökkentő gyógyszer, vagy fájdalomcsillapító, úgymint az ibuprofen is okozhat fényérzékenységet. Más gyakran használt fotoaktív gyógyszerekhez tartoznak még az antibiotikumok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vízhajtók, sztatinok, retinoidok és gombaellenes gyógyszerek. Fontos tehát ezt mérlegelni, amikor hidratáló, testápoló vagy fényvédő krémeket választunk.
Tudjon meg többet a gyógyszer okozta fényérzékenységről.

Ha nem biztos abban, hogy a gyógyszer, amit használ fényérzékenységet okozhat-e, vagy ha általános információt szeretne, hogy mely gyógyszerek okozhatnak fényérzékenységet, kérjük keresse fel gyógyszerészét vagy bőrgyógyászát.

Korai bőröregedés
A legtöbb korai bőröregedés oka a napsugárzás. A reakciók közé tartoznak a szeplők, az öregségi foltok ("májfoltok" néven is ismertek), a hajszálerek az arcon, az érdes bőr, a finom ráncok, amik megfeszítve eltűnnek, a foltos arcbőr, a petyhüdt bőr és az keratosis actinica (bőrdaganat), amik mind a túzásba vitt napozásra utalnak.

Bőrrák
Valószínűsíthető, hogy a bőrrák olyan bőrfelületen jelenik meg, amit több napsugárzás ér, tehát az arcbőr kifejezett veszélynek van kitéve. Mivel az aktinikus keratózis egy rák előtti sérülés, néhány keratózis rákká tud fejlődni.

A aktinikus keratózis sok évnyi napsugárzás okozta száraz, pikkelyes foltok a bőrön. Színük rózsaszín, piros vagy barna, szélességük 0,5 és 3 cm közötti és leggyakrabban az arcon (különösen az ajkak, az orr és a homlok), nyakon, alkaron és kézfejen és (férfiaknál) a fülek szélén és kopasz fejbőrön, valamint (nőknél) a lábakon térd alatt találhatóak.

A bazálsejtes karcinóma úgy néz ki, mint egy kicsi, lassú növésű, fényes, rózsaszín vagy piros daganat. Ha elhanyagolják, kérgessé válik, vérzik vagy fekéllyé alakul. Leggyakrabban arcon, fejbőrön, füleken, kezeken, vállakon és háton találhatóak. A pikkelyes sejt karcinómák általában rózsaszín daganatok. A felszínen lehet kemény vagy pikkelyes a bőr és legtöbbször arcon, nyakon, ajkakon, füleken, kezeken, vállakon, karokon és lábakon találhatóak. Könnyen véreznek és alakulnak fekéllyé.

A melanóma a legsúlyosabb rák fajta. Az első jel gyakran egy új anyajegy megjelenése vagy egy már meglévő alakjának megváltozása. A melanómáknak általában szabálytalan alakjuk van, többszínűek és nagyobbak, mint 6 mm. A test bármelyik részén megtalálhatóak, de a hát, lábak, karok és arc a leggyakoribb megjelenési helyek.

Amennyiben bármilyen aggodalma lenne napkárosodás okozta tünetekkel kapcsolatban, azt javasoljuk, hogy keresse fel orvosát vagy bőrgyógyászát.