Psoriasis (pikkelysömör) – Tünetek, okok és kezelési lehetőségek

A psoriasis (pikkelysömör) gyakran előforduló krónikus gyulladásos bőrbetegség, amit általában súlyosbodó és visszahúzódó fázisok jellemeznek. Leggyakoribb formája jellegzetes szürke, illetve rózsaszín foltokkal jár, amiket szürkés, felrepedezett bőr fed. Ezek lokalizált hiperpigmentációhoz is vezethetnek. A tünetek minden korban előfordulhatnak, de leginkább a fiatal felnőtteket és az 50-60 körüli korosztályt érintik.

A psoriasis sebek biológiailag különböznek a hagyományos száraz bőrtől, erythrosquamos kategorizálásuk abból adódik, hogy az ereket és a mélyebb epidermális bőrrétegeket is érintik. A sejtregenerálódás elégtelen működése vezet a „foltokhoz". Ennek a működési hibának több oka is van: 

Psoriasis Vulgaris, a leggyakrabban előforduló pikkelysömör fajta, mintegy az esetek 80%-ában beszélhetünk róla. Pirosas sebek jellemzik, amik gyulladás hatására kidagadnak. Szürkés vagy fehér feltöredezett bőr fedheti őket. A sebek leggyakrabban a térdeken, a könyökön, a fejbőrön vagy a hát alsó részén láthatók.

Guttált Psoriasis, „pöttyös sebek" jellemzik, ezek apró, pirosas foltok, amik a bőrön jelentkeznek. Általában nem dagad fel, mint a psoriasis vulgaris. A pöttyös pikkelysömör először gyerekkorban vagy fiatal korban alakulhat ki, akár hirtelen is. 

Inverse Psoriasis, avagy Plakkos Pikkelysömör, amely  élénkpiros sebek formájában jelentkezik. A sebek felülete ebben az esetben sima és fényes. Főleg bőrhajlatokban és érzékenyebb területeken tűnik fel, mint a hónalj, az ágyék, illetve a fenék és mellek alatt. Ezek kifejezetten olyan testtájak, amelyek irritációnak vannak kitéve, az izzadás, illetve mozgás okozta surlódás folytán. 

Psoriasis Pustulosa, főleg felnőttnél tűnik fel, váladékkal telt fehér hólyagok formájában (a váladék főleg fehér vérsejtekből áll, így nem fertőző). Gyakran  kipirosodott bőr szegélyezi e hólyagokat, melyek lehetnek lokalizáltak, de szét is terjedhetnek.

Erythrodermiás Psoriasis, főleg gyulladással jár, így gyakran a bőr nagyobb részét érinti. A kiterjedt bőrpirosodás eredményeként a bőr nagy lapokban hámlik, és ez erős fájdalomhoz vezet.

Genetika
Tanulmányok utalnak arra, hogy a psoriasisra való hajlam örökletes lehet. Ezt családon belüli gyakori előfordulása támasztja alá. Valószínű, hogy bizonyos gének összeköttetésben vannak a psoriasissal, de a pontos folyamatok nem ismertek.

Fertőzés 
A psoriasisos tünetek kialakulása gyakran fertőzésekhez köthető. A legtöbb ilyen esetben a patogén valamilyen baktérium, főleg streptococcusok, amik a guttált psoriasishoz kapcsolódnak. A HIV fertőzés, bár nem konkrétan a kiváltó ok, ismert okozója a nagyobb valószínűséggel kialakuló súlyos psoriasisnak, ha a betegnek már eredetileg is pikkelysömöre volt. 

Stressz
 A pszichológiai stressz ronthatja a pikkelysömör állapotát, és bizonyos esetekben akár a kialakulásért is felelős lehet. 

Gyógyszeres kezelés
Bizonyos gyógyszerek, főleg a lítium, a maláriaellenes szerek és a béta receptor blokkolók negatívan hatnak a psoriasisra. A váratlanul félbeszakított kezelés, erős, helyileg felvitt vagy szájon át szedett kortikoszteroidokkal, nagy valószínűséggel a tünetek váratlan felerősödéséhez vezet. Ezek rendkívül súlyosak lehetnek és akár erythrodermához vagy psoriasis pustulosához is vezethetnek.

A psoriasis helyi kezelése főleg bőrápoló termékekkel, hidratálókrémekkel, szaruoldó hatóanyagokkal, illetve kortizoszteroidokkal történik. A hidratáló és bőrlágyító krémek főleg az átmeneti, illetve a visszahúzódóban lévő pikkelysömör esetén hatásosak. A kezdeti keratinos időszakban a szaruoldó (keratolitikus) hatóanyagok a leghasznosabbak, melyek bőrápolókkal és hidratálókkal együtt alkalmazhatók. A helyi kortikoszteroidok mindig jó eredménnyel használhatók, de szem előtt tartandó, hogy folyamatos használatuk csak rövid periódusokra ajánlott, így érdemes kiújulások, begyulladások esetére félretenni őket.

A bőrápolók a szaruréteg puhítására és a felületi pikkelyek csökkentésére használhatók. A leggyakrabban használt termékek kőzé tartoznak a bőrgyógyászatban. Egy elnyelő hártyát képeznek, amely csökkenti a bőr párolgásból adódó vízveszteségét, és ez lehetővé teszi, hogy a felső bőrréteg, a szaruréteg, megfelelően hidratálttá váljon.

A hidratálók is a bőrápolók közé tartoznak, ám úgynevezett természetes hidratáló faktorokkal (NMF) dúsítottak. Az NMF-ek szintén növelik a stratum corneum hidratáltságát, mivel vonzzák és megkötik a vizet. A fejlettebb hidratálók aktív hatóanyagokat tartalmaznak, például glüko-glicerolt, ami javítja a mélyebb epidermális rétegek hidratáltságát a bőr saját hidratációs hálózatának aktiválásával, ami a felsőbb rétegeket is ellátja.
A bőrápolók folyamatos használata fontos, és a visszahúzódás alatt ugyanúgy folytatandó, mint gyulladás esetén.
A sűrűbb, jobban tömítő krémek és kenőcsök előnyösebbek, mint a könnyebb állagú termékek, mivel hatásosabbak.

Keratolitikus (szaruoldó) hatóanyagok. Csökkentik a pikkelysömörös foltok méretét, mivel lebontják a szarus réteget. A leghatékonyabb ismert szaruoldó anyag a szalicilsav. Leginkább igen vastag vagy réteges pikkelysömör foltok esetén jótékony hatású.

Az urea egy másik gyakran használt szaruoldó hatóanyag, amely több testápolóban is megtalálható, így az Eucerin® Urea termékcsaládban is, minthogy a NMF-ok közé trtozik, valamint támogatja a bőrt a víz megkötésében.   

A helyi kezelések, azaz a bőrpuhító, hidratáló krémek, szaruoldó szerek alkalmazása elengedhetetlen részei a psoriasis kezelésének. Hozzájárulnak bármely gyógyszeres terápia sikerességéhez.

Helyi kortikoszteroidok. Gyulladáscsökkentő hatásuk segít csökkenteni a foltok kialakulását és a velük járó irritációt. Közepes erősségű kortikoszteroidokat gyakran használnak az arcon, a lágyékon vagy olyan területeken, ahol a bőr nyújtásnak, hajlításnak van kitéve, más helyi hatású krémekkel, főleg bőrpuhító termékekkel és hidratálókkal kombinálva.

A D-vitamin analógok krónikus psoriasis esetén gyakran az elsőként használt helyi hatású kezelési módszerek közé tartoznak.